A megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt tartott r�gcs�l� ritk�n betegszik meg, de sokszor el�fordul, hogy a gazdi �gyetlens�g�b�l kifoly�lag baleset �ri kis kedvenc�nket.
Leggyakoribb p�lda erre, az es�sek miatti csontt�r�s. Ilyen esetekben azonnal �llatorvoshoz kell vinni a s�r�lt �llatot, ahol r�gz�tik a s�r�lt v�gtagot a gy�gyul�s rem�ny�ben. Ha �llatk�nk csontjai t�r�kenyebbnek bizonyulnak az �tlagosn�l, ez int� jel lehet egy tipikus hi�nybetegs�gre, a kalciumhi�nyra. Ez esetben plusz kalciumra van sz�ks�g a d�szmadaraknak is aj�nlott sz�pia, vagy porr� t�rt toj�sh�j adagol�s�val. Tov�bbi gyakori r�gcs�l�betegs�g a hasmen�s. Ezt okozhatja romlott takarm�ny ad�sa, takarm�nyv�lt�s, a b�lcsatorna egyens�ly�nak felborul�sa, bizonyos bakt�riumok t�lszaporod�sa, utalhat valamilyen fert�z� betegs�g jelenl�t�re, vagy egyszer�en kis kedvenc�nk az �ltala kedvelt z�lds�g �s gy�m�lcsf�l�k fogyaszt�s�t vitte t�lz�sba. Ha a hasmen�s kiv�lt� okai k�z�l kiz�rjuk a takarm�nyoz�si hib�kat, val�sz�n�leg fert�z�sr�l van sz�.
A bakt�riumos fert�z�sek kezel�se k�t f� r�szb�l �ll: a beteg �llatot antibiotikummal kell kezelni �s di�t�s t�pl�l�kot kell biztos�tani sz�m�ra.
Erre a c�lra kit�n�en alkalmazhat� az alma �s a  keksz. A z�ldtakarm�nyokat, olajos magvakat hasmen�s eset�n mindig ker�lj�k. Mivel a hasmen�s jelent�s v�z-�s-elektrolitvesztes�ggel j�r, ami kering�si zavarokat is okozhat,ez�rt a folyad�k p�tl�s�r�l mindenk�ppen gondoskodnunk kell.
Egy h�rcs�gnek alkalmank�nt 30-40 csepp keser� tea ad�sa javasolt, amit szemcseppent�vel vagy t� n�lk�li fecskend�vel juttathatunk a szervezet�be. Ha az �llat m�r a kisz�rad�s jeleit mutatja (erre utalnak a beesett szemek �s a rugalmatlan b�r) az �llatorvos inf�zi� seg�ts�g�vel mentheti meg az �llat �let�t. A r�gcs�l�kn�l sz�kreked�s is kialakulhat, amit leggyakrabban a nem megfelel� alom lenyel�se okoz, amely elz�r�d�st id�z el� a belekben. Ha az �llat p�pos�tott h�ttal er�lk�dik, el�sz�r mindig a sz�kreked�sre kell gondolnunk. Ilyenkor a hasmen�s kezel�s�vel ellent�tben sok friss z�ldtakarm�nyt, esetleg 2-3 csepp ol�vaolajat adhatunk az �llatoknak.
Az �dess�gek etet�s�vel eg�szs�ges �llatok eset�ben is cs�nj�n kell b�nni, mert k�nnyen fogszuvasod�st okozhat, amit csak a fog kih�z�s�val lehet orvosolni. A beteg fogak miatt gyakran t�lyogok alakulnak ki a fogmederben, mely a szervezet eg�sz�re k�ros hat�ssal lehet. Ha kis kedvenc�nk t�ssz�g esetleg folyik az orra akkor fels�l�g�ti megbeteged�sr�l, rosszabb esetben t�d�gyullad�sr�l besz�lhet�nk. Minden ilyen esetben azonnal forduljunk �llatorvoshoz �s tartsuk be utas�t�sait, mely feltehet�en antibiotikumos kezel�sb�l fog �llni. Az �tv�gytalans�g ok�t leggyakrabban a fogak �s a pofazacsk�k t�j�n kell keresni. A hegyes magvak be�kel�dhetnek, vagy fels�rthetik az �llat pofazacsk�j�t �s �gy gyullad�s alakulhat ki. Ennek megel�z�se �rdek�ben helyesen kell megv�logatni az �llat eles�g�t, ker�lni kell a hegyes magvakat tartalmaz� takarm�nyt. A r�gcs�l�betegs�gek tov�bbi nagy csoportj�t a b�relv�ltoz�sok alkotj�k. T�netei lehetnek a viszket�s miatti vakar�z�s, valamint a sz�r hull�sa is. Gyakoriak az atk�k okozta, er�s viszketegs�ggel j�r� b�relv�ltoz�sok.
Sokszor tal�lkozhatunk a b�r gomb�s elv�ltoz�s�val is. Ilyenkor a sz�r foltokban t�redezik, illetve kihullik. Ez a sz�rhi�nyos ter�let pikkelyszer�en h�mlik, �s esetenk�nt viszket. A vakar�z�s miatt m�sodlagosan gennyes b�rgyullad�s is kialakulhat. Kezel�sk�nt a sz�rhi�nyos b�rfel�let gomba�l� szerrel val� ecsetel�s�t v�gezhetj�k el. Mivel egyes gombafajok az emberre is �tterjedhetnek, csak keszty�vel ny�ljunk a beteg �llatokhoz. Mivel az atka �s a gombafert�z�s t�netei hasonl�ak, teljes biztons�ggal csak laborat�riumi vizsg�lattal lehet elk�l�n�teni azokat. A f�lkagyl�n �s a szemh�jon, illetve az ajkakon kialakult b�rdaganatok jellemz�en a h�rcs�g�k�n fordulnak el�. Mivel ez a betegs�g sok esetben nem gy�gy�that�, kiterjedt elv�ltoz�s eset�n az �llat hum�nus elaltat�sa javasolt. Fontos megeml�teni a marakod�sb�l sz�rmaz� b�rs�r�l�seket is, amik r�gcs�l�kn�l nem ritk�k. Megel�z�sk�nt a vemhes �llatokat mindig k�l�n�ts�k el, a feln�tt egyedeket pedig szoktassuk �ssze. A vereked�skor keletkezett sebet gondosan fert�tlen�ts�k, s�lyos s�r�l�sn�l forduljunk �llatorvoshoz.
Meg kell eml�ten�nk tov�bb�, hogy f�leg a h�rcs�g�kre jellemz� a v�rusos agyh�rtyagyullad�s mely az emberre is igen vesz�lyes! F�leg a teny�szetekben fordul el� �s a legt�bb egyed p�r hetes kor�ban �tesik a betegs�gen �s 3 h�napos kor�ra a v�rus teljesen elt�nik az �llat szervezet�b�l. Ez�rt aj�nlott az id�sebb egyedek v�s�rl�sa. Ha a  fent felsoroltakon k�v�l b�rmilyen szok�sost�l elt�r� viselked�st tapasztalunk kedvenc�nkn�l, mely n�h�ny napn�l tov�bb eltart, c�lszer� orvoshoz fordulnunk.