Kezd� �s gyakorlott akvarist�kkal egyar�nt el�fordul, hogy megbetegszenek a halai. Ilyenkor az els� �s legfontosabb dolog az, hogy felismerj�k, uszonyosunk val�ban beteg-e, azaz a norm�list�l elt�r�, betegs�gre utal� t�neteket mutat-e, vagy csak a gazdi paranoi�s. Ez ut�bbi esetben a halakkal nincs is tov�bbi teend�nk.

Egy�rtelm� jele a halbetegs�gnek a hast�rfogat er�teljes megn�veked�se (p�ld�ul hasv�zk�r eset�n) vagy az apr�, daraszer� p�tty�k megjelen�se az �sz�kon �s a testen (darak�r). De betegs�gre utalnak a v�res sebek, fek�lyek �s a k�ros lefogy�s is.

Sajnos a halak eleinte j�l titkolj�k betegs�g�ket, csup�n �tv�gytalanok �s kev�sb� mozg�konyak. K�s�bb pedig m�r az�rt neh�z �szrevenni a rendelleness�get, mert a k�r el�rehaladt�val �sszeh�zz�k �sz�ikat �s t�bbnyire beh�z�dnak valahova - ha m�g van annyi erej�k.

Mit�l betegszenek meg a halak?

A megbeteged�sek �s elhull�sok gyakran a rossz tart�si k�r�lm�nyekre vezethet�k vissza. A halak ugyanis alapvet�en nem hajlamosak a megbeteged�sekre, a hirtelen k�rnyezetv�ltoz�sokra viszont rosszul reag�lnak. A tart�si hib�k miatt bek�vetkezett stresszhat�s immunrendszer�k gyeng�l�s�hez vezet, ezzel fog�konyabb� t�ve �ket a k�l�nb�z� v�rusok, bakt�riumok �s parazit�k okozta megbeteged�sekre. N�zz�k, mik a leggyakoribb betegs�gek!

M�rgez�s

Az egyik leggyakoribb elhull�si ok a m�rgez�s, mely sokszor a sz�r�berendez�s rossz vagy hi�nyos m�k�d�s�nek a k�vetkezm�nye. Ilyenkor a boml�sterm�kek (mint az amm�nia, nitrit, nitr�t) felhalmoz�dnak a v�zben, �s ezeknek az anyagoknak a jelenl�te egy bizonyos hat�ron t�l m�r m�rgez� a halak sz�m�ra. De m�rgez�ses illetve fullad�sos t�neteket okozhatnak a szennyezett illetve nem megfelel�en letiszt�tott dekor�ci�s berendez�sek is.

V�rusos megbeteged�s

Nos, a betegs�gek k�z�tt ez a legkev�sb� ismert, felt�rt ter�let. Mind�ssze egyetlen  v�rus okozta betegs�gr�l tudunk, �s ez nem m�s, mint a lymphocystis v�rusa . Ez a fert�z�tt hal uszony�n feh�res, karfiolszer� dudorokat okoz �s t�bbnyire csak a legyeng�lt halakon mutatkozik. Sajnos hat�sos gy�gym�d nem ismert, azonban egyes halszak�rt�k (az �rt�kes �s stresszt�r� halakn�l) a k�vetkez� gy�gym�dot alkalmazz�k: a tumort egy �les peng�vel lemetszik, a sebhelyet pedig betadinnal fert�tlen�tik, majd a halat visszaengedik a v�zbe.

Bakteri�lis megbeteged�s

Itt m�r t�bb k�rokoz�ra is gyanakodhatunk. Ide sorolhatjuk a halak hasv�zk�rj�t, melyet k�l�nb�z� bakt�riumfajok okoznak, azonban a k�rk�p kialakul�s�hoz t�bbnyire hajlamos�t� t�nyez� jelenl�te is sz�ks�ges. A betegs�g leggyakoribb k�rokoz�ja az Aeromonas hydrophila . A kezel�s �ltal�ban antibiotikumos f�rdet�sb�l �ll, melynek id�tartama 5-10 nap. Ehhez ki kell kapcsolnunk a k�ls� sz�r�st, a szell�z�st azonban �rdemes fokoznunk. Az aj�nlott hat�anyag-tartalom 100 liter v�zre 18-20 mg nifurpirinol hat�anyag� Prefur�nt vagy Aquafurant.

A bakt�riumos megbeteged�sek k�z�l val� a halg�m�k�r is. Ez sajnos - jelenlegi ismereteink szerint gy�gy�thatatlan - �gy a beteg egyedeket meg kell semmis�teni az eg�szs�ges halak v�delme �rdek�ben. Ha halunk �tv�gytalan, lesov�nyodik, g�b�k �s fek�lyek jelennek meg a test�n, akkor a halg�m�k�rra gyanakodhatunk. Ezek a t�netek azonban egy�ltal�n nem jellegzetesek, �gy a betegs�g jelenl�t�re csak a laborat�riumi vizsg�latok adj�k meg a biztos v�laszt. A halg�m�k�r r�ad�sul zoon�zis is, teh�t emberre is �tterjedhet. Ilyenkor g�m�k jelennek meg a k�zen �s a karon, a mi eset�nkben ez szerencs�re j�l �s gyorsan gy�gy�that�, csak orvoshoz kell fordulni a t�netek �szlel�sekor.

Mechanikai s�r�l�sek, karcol�sok, harap�sok nyom�n szint�n megjelenhetnek bakteri�lis fert�z�sek. Erre a fent eml�tett antibiotikumos kezel�s j� hat�ssal van, azonban az eredm�nyes gy�gyul�s �rdek�ben meg kell sz�ntetn�nk a kiv�lt� okot is (agressz�v halfaj, �les dekor�ci�).

Gomb�s megbeteged�sek

Itt k�t fontos betegs�get kell megeml�ten�nk. Az egyik a halpen�sz (Saprolegnia fajok), mely t�bbnyire a mechanikai s�r�l�seken vagy a bakteri�lis-parazit�s fert�z�s miatt kialakult h�ms�r�l�seken kereszt�l fert�zi meg a halat. Sokszor az antibiotikumos kezel�s ut�n ker�l be a szervezetbe, ugyanis az els�dleges k�rokoz� kiiktat�s�val - versenyt�rs hi�ny�ban - k�nnyed�n megfert�zheti kedvenc�nket.

T�netek�nt feh�r, sz�rk�sfeh�r, vattaszer� bevonat alakul ki a s�r�lt h�mfel�leten. A betegs�g j�l kezelhet� xanthacridin oldattal, FMC-vel vagy sera mycopurral. Kevesen tudj�k, hogy az ikr�k elpen�szesed�s�t is ez a gomba okozza, mely szint�n j�l kezelhet� xanthacridin oldattal.

Parazit�s megbeteged�s

A leggyakoribb megbeteged�s a darak�r, melynek k�rokoz�ja az Ichthyophthirius multifiliis nev� csill�s, egysejt� parazita. A betegs�g nev�t jellegzetes t�neteir�l - a hal test�n, �sz�in �s szem�n megjelen� feh�r, daraszer� pontokr�l - kapta. A betegs�g er�s vakar�z�si ingerrel j�r (k�pzelj�nk csak el egy vakar�z� halat), melynek k�vetkezm�nyek�nt kedvenceink s�r�lnek, �s a s�r�lt fel�letek utat engednek a tov�bbi k�rokoz�knak. Kezel�se t�rt�nhet malachitz�ld oldattal, FMC-vel �s Protostoppal is.

A f�tyolbetegs�g is gyakori a halakn�l, melyet az Costiodis, Chilodinosis vagy Trichodinosis  nev� ostoros egysejt� okoz. A betegs�g t�netek�nt f�tyol- vagy lepelszer�, hom�lyos bevonat k�pz�dik a halon, mely szint�n vakar�z�sra ingerli. Orvosl�s�ra a darak�rn�l eml�tett szerek alkalmasak.

Meg kell eml�ten�nk a b�rsonybetegs�get vagy oodinosist, melyet a Piscinoodinium pillulare okoz. Ez a k�rokoz� rendk�v�l ellen�ll�, �gy az akvarisztikai felhaszn�l�s� gy�gyszereket gy�rt� c�gek k�l�n gy�gyszert fejlesztettek ki ellene, ilyen p�ld�ul a Sera Oodinopur, azonban t�bbek szerint a Formit-f�rd� is hat�sos.

A b�l�rz�keny fajok gyakori elhull�s�t a Spirionucleus elegans okozza. Ez a nyolc ostorral rendelkez� egysejt�, heveny hurutos b�lgyullad�st okoz (de n�h�ny bakt�rium is ilyen t�neteket id�zhet el�), melynek t�netek�nt hurutos hasmen�s, feh�res-�tl�tsz�, sok�ig vonszolt �r�l�k , b�gyadts�g, �tv�gytalans�g, bes�t�ted�s vagy kivil�gosod�s jelentkezik. Gy�gykezel�sre a 250 mg metronidazolt tartalmaz� Klion tablett�t alkalmazzuk, 2-4 napos tart�s f�rdet�ssel, 100 literenk�nt 1-1,5 tablett�t feloldva. Fontos azonban az ar�nyok betart�sa, t�ladagol�ssal ugyanis szint�n a halak hal�l�t okozhatjuk.

�sszefoglal�sul teh�t azt mondhatjuk el, hogy ha a halakat ig�nyeiknek megfelel�en tartjuk, akkor sok betegs�gt�l �vhatjuk meg �ket. Azonban ha m�gis fel�tn� fej�t valamilyen betegs�g akv�riumunkban, konzult�ljunk halszak�rt�kkel, miel�tt �nc�l�an, mer� j� sz�nd�kb�l, h�zilag kezeln�nk halainkat. Ugyanis a fent eml�tett hat�anyagok, csak �s kiz�r�lag az adott betegs�gre �s a megfelel� mennyis�gben alkalmazva gy�gy�tanak!